Kerékpártúra az Alpok alján

 

Fotó album

Itiner

 

Kerékpártúránk Magyarország egyik legszebb vidékére, az Alpokaljára vezetett. Furcsa érzés volt mikor az úttól 10 méterre lévő államhatár mellett tekertünk, olyan helyeken kerékpároztunk, ahova 14-15 éve még csak nagyon nehezen lehetett eljutni, ha egyáltalán valaki engedélyt kapott. Az útvonal számtalan látnivalót tartogat, amit érdemes megnézni, akár többnapos túrára is elegendőt. A kerékpárút Bozsok végéig sík terepen, majd dimbes-dombos vidéken vezet, de aki nem bírja a nagy emelkedőket akár ki is hagyhatja azokat a részeket. Pl. Írottkő vagy a Szent Vid kápolnához vezető szakaszt.

A kerékpárutat rendesen kitáblázták, azonban számomra megfejthetetlen okból hol Írottkő kerékpárútnak, hol pedig, Naturpark kerékpárútnak nevezik. Ha valaki szeretne eltávolodni a közúttól, akkor Bozsoktól -Kőszegig a kitáblázott erdei utakon is eljuthat. A táblára nagyon kell figyelni Bozsoknál, mert német nyelven van írva. Mi is csak Velemben jöttünk rá, hogy mit jelzett a tábla.

Kerékpártúránk kiinduló állomásának Szombathelyt választottuk. Szombathelyre eljutni a legegyszerűbben és leggyorsabban vonattal lehetett. 6 óra 05 perckor indul a vonat a Déli pályaudvarról, és van hozzá csatlakoztatva kerékpárszállító. Igaz, hogy csak Bobáig lehet ott szállítani a bicikliket, mert a kerékpárszállító kocsi Zalaegerszegre megy. Bobánál át kell vinni a kerékpárokat a vonat első kocsijaiba. Ez nem volt egyszerű, mert elég sok bringás jött össze aznap, akik Szombathelyre akartak utazni.

Pár perc késéssel, fél 10 után befutott a vonat az állomásra. A városból kifelé vezető utat a térkép alapján nem volt nehéz megtalálni. 5,5 kilométer megtétele után egy kis útmenti keresztnél jobbra kell kanyarodni a Bucsu -ra vezető útra. Figyelni kell, mert tábla nem jelzi az utat. Az egyedüli eligazítást a megtett táv, illetve az út melletti kereszt ad. Mezőgazdasági területen, elég rossz minőségű, aszfaltozott úton haladunk Bucsuig. A faluba egy lejtőn gurulva jobbra kell kanyarodni. A patak völgyében vezető út néha csak pár méterre vezet az államhatártól. A távolban magasodó templomtorony már az osztrák területen lévő Rechnitzben (Rohonc) van. Bozsokba érve választhatunk, hogy a közúton vagy az erdei úton megyünk Velembe. Aki az erdei utat választja annak a már említett német nyelvű táblát kell követnie a Sibrik kastély irányába. A közúton történő továbbhaladásnak az az előnye, hogy útba esik a velemi vízimalom. Kőszerdahelyt elérve balra fordultunk Velem irányába, és nemsokára elértünk a falu határán álló vízimalmot. Betérve a malomba, annak gondnokától nagyon részletes magyarázatot kaptunk a működéséről és az őrlésről.

A velemi Schulter - malma még ma is működőképes, de már nem őrölnek benne. A régi iratokban már a XVI. században is említést tesznek a malomról.

A malomtól az utunk, a Szent Vid kápolnához vezetett. A faluban egy tábla jelzi az utat, hogy 1,5 km még a kápolna. A felfelé vezető út jó kaptatós, de a természet szépsége kárpótolja a fáradtságot. Amikor már három kilométert mentünk felfelé és még nem érkeztünk meg, gyanússá vált a dolog. A tábla a turistaösvényen vezető távolságot jelezte és nem a szerpentinen való út hosszát. A kápolna környékén, a hatalmas fák alatt, az erdei padokon és asztalokon jólesett a pihenés a hosszú emelkedő után. Maga a kápolna zárva volt, megnézni nem sikerült.

Az 582 méter magas Szent Vid hegyen a folyamatos ásatások feltárták, hogy az időszámítás előtti XIII században is lakták. Az Árpád kor idején fontos erődítmény volt a Szent Vid vár. A mai kápolnát is középkori alapokra építették.

Visszafelé gurulva a faluban a templomnál egy fa mögött megbújva felfedeztük az erdei útra mutató jelzőtáblát, így azon folytattuk az utunkat Kőszegre. A sárga turistajelzéssel párhuzamosan jutottunk el Cákra, mely a védett pincesoráról nevezetes.

Cákon a talpgerendás, előreugró tetőszerkezetű zsuppal fedett pincék a filoxérajárványig présházként is működtek, utána szelídgesztenye és gyümölcs szárítására szolgáltak.

Cákot elhagyva egy rövid szakasz erejéig ismét a közúton kell menni, majd visszakanyarodik a Naturpark kerékpárút az erdőbe, egészen Kőszeg határáig. A város határától már csak egy ugrás a belváros, ami a Várkörön belül terül el. Itt sorakoznak a látnivalók; a Jurisics vár, a Tábornok ház, a Városháza, a Patikamúzeum, a romos állapotában is gyönyörű Zsinagóga, a Jurisics tér, stb.

A látnivalók körbejárása után a vasútállomás felé vettük az irányt, és a 17 óra 20 perckor induló vonattal visszamentünk Szombathelyre, ahonnan a 18 óra 20 perckor induló vonattal a már reggelről ismert bobai átpakolással visszaérkeztünk Budapestre. Az óra 21 óra 58 percet mutatott.

Az utazás ugyan sok időt elvett a kirándulásból, de így is szépre és tartalmasra sikeredett a túra. Érdemes több napra is meglátogatni a vidéket, mert látnivaló van bőségesen és Kőszegi kiindulással a közeli Ausztriában is nagyszerű 1 napos kerékpártúrákat lehet tenni. Erről bővebben majd a legközelebb, a tapasztalatok birtokában.

Szombathely - Kőszeg

Táv

Össz. Táv

Szombathely v.á. - 89-es út elágazás

5,5

5,5

89-es út elágazás - Bucsu

6,5

12

Bucsu - Bozsok

7

19

Bozsok - Velem

4

23

Velem - Kilátóhelyek

4

27

Kilátóhelyek - Velem

4

31

Velem - Cák

2,5

33,5

Cák - Kőszeg v.á.

5

38,5