Az előző túránkhoz viszonyítva egy kicsivel lazábbra terveztem a kirándulást, amolyan szenior túrának. Fertődig autóval mentünk, a tetején három kerékpárral. Három órás kocsikázással, 11 óra után érkeztünk Fertődre, a Dóri kempingbe, amely a Podersdorfba menő kerékpárút mellett fekszik. Szerencsénkre a kempingbe rajtunk kívül senki nem volt - a recepciós szerint a következő héttől már tele lesznek- így válogatni tudtunk az árnyékos helyek között. Sokszor a választás lehetősége is zavarba ejtő, így hosszabb-rövidebb tanakodás után tábort vertünk az ideálisnak vélt helyen. A mellékhelységek és a zuhanyozó kulturált, és a melegvíz is benne foglaltatott az árban. Ha valaki főzni szeretett volna, arra is volt lehetőség, egy gáztűzhely is rendelkezésre állt a vendégek részére.

A csalódás után nyeregbe pattantunk és elkerekeztünk Hegykő felé, közben felderítettük, hogy holnap reggel hol tudunk majd vásárolni kenyeret. A kis ABC a Hegykő felé vezető út mellett van, jól ellátva mindennel.

A kerekezést, levezetésképpen, Imre barátunk jóvoltából egy nagy krigli sörrel zártuk. A tervezett Soproni kirándulásunk idő hiányában elmaradt. A kempingbe visszaérve láttuk, hogy eggyel megszaporodott a sátrak száma, megérkezett az Internetről megismert barátunk, Kresz Gábor, Mohácsról, aki még az előző este indult el otthonról, és most az igazak álmát aludta.

Reggel 6-kor ébresztő. A szokásos teendők (tisztálkodás, reggeli, sátorbontás, csomagolás) után 1/2 9-kor indulás. Most végre bemutatkoztunk, és szót váltottunk mohácsi barátunkkal is, aki csatlakozott a csapathoz. A kocsit a kempingbe hagytuk, majd ide fogunk a végén visszatérni. A meteorológia délutánra, esőt, szelet, vihart prognosztizált. Úgy gondoltam addigra megérkezünk Podersdorfba és nem lesz semmi gond.

Innentől a kis zöld B 10 kerékpárutat jelző táblát kell követni végig az úton. Ha vásárolni akar valaki akkor Apetlon-ban az út mellett talál egy Penny Market boltot. Illmitznél érdemes egy pihenőt tartani az Információs Központnál. A kilátó tetejéről messzire el lehet látni.

Lógott az eső lába, a kerékpárút néptelen volt, csak néha találkoztunk bringásokkal. 1/2 12-kor eleredt az eső. Először beálltunk egy kilátó terasza alá, majd úgy döntöttünk, hogy folytatjuk az utat. Még kb. 8 km volt hátra a Podersdorfi kemping-ig. Mire megérkeztünk teljesen eláztunk, szerencsére a csomagok szárazak maradtak. Nem volt kedvünk sátrat állítani az esőben, így inkább kibéreltünk egy 4 személyes lakókocsit erre az éjszakára. Az ára 68 € volt. Ebbe benne foglaltatott a villanyáram, gáztűzhely, hűtőszekrény, takarítás, stb. A pénzt összedobva fejenként 17 € -ba került. A fűtést bekapcsolva a ruhákat és cipőket is meg tudtuk szárítani. A melegvízért viszont 0.5 € kellett bedobni a zuhanyozókban elhelyezett perselyekbe, igaz elég hosszan jött a melegvíz ezért a pénzért. Késő délutánra elállt az eső, így körül tudtunk nézni a strandon, a faluban, és a kikötőben is. A Fertő tavon közlekedő hajókon kerékpárt is lehet szállítani. Hajó menetrend.

Reggel gyönyörű napsütésre és igen szeles időre ébredtünk. A már szokásos menetrend szerint 3/4 9-kor elindultunk. A B 10-es kerékpárút a tó mellett vezetet ki minket a faluból. Hamarosan elértük a természetvédelmi terület határát, ahol is az aszfaltozott utat egy 4 km hosszú, murvás, de nagyon jól járható szakasz váltotta fel. Az út mellet, itt is található egy kilátó. Egy falétrán felmászva, a tiszta időben az egész szemben lévő part, a célállomásunk is látható. (fotó)

Hamarosan elértük Weiden am See határát, ahol is a faluban vezet az út. A B 10-es táblákat követve könnyen el lehet igazodni. A következő falu, a tó járási székhelye, Neusiedler am See. Ennek határában vezet a kerékpárút. Aki szeretne felmenni a faluba, annak el kell kanyarodni a kerékpárútról.

Az utat követve hamarosan elértük az uszodát és a strandot, majd átkeltünk a vasúti síneken. Jois határában egy rövid, de meredek emelkedő teszi próbára az arra járó halandót. Fáradozásunk eredményeképpen, ha van kedvünk, és van miből, ismét költhetjük a pénzünket. Joisban az út egy kis ABC bolt előtt visz el. Ez az útba eső, utolsó lehetőség vásárolni, kitérő nélkül.

Utunkat folytatva, szőlőtőkék és mezőgazdasági területek között kerekeztünk. Egy-egy nagyobb árnyat adó fa alá padokat raktak, aminél megpihenhet az arra járó.

Oggau előtt újdonsült ismerősünk Gábor, elköszönt, mert kitérőt akart tenni Eisenstadtba. Ígérete szerint este, a rusti kempingben találkozunk. Mondanom sem kell, hogy nem jött létre a találkozó.

Mi eközben elértük az oggaui kempinget, ahol az előző túránk alkalmából megszálltunk. Most folytattuk az utat a falu központja felé, ahova egy hosszú emelkedő után lehet feljutni. Itt kettéágazik az út. Az egyik irány felvisz a szőlősdombok közé, a másik a közúton megy. Mivel mi 2000-ben már voltunk a szőlők között, most az alsó utat választottuk.

Öt kilométer kerekezés után megérkeztünk Rustba. Balra a Kraufgartenweg utcába kanyarodva a Seepromenaden keresztül lejutottunk a tó partján fekvő kempingbe. Az árak elviselhetőek, és a melegvízért nem kell külön fizetni. A sátrat csak napos helyen tudtuk felverni, a vízparton árnyékosabb lett volna a hely, de a hullámzás miatt a vitorlások tetején lévő szélerősség jelzők megállás nélkül forogtak és nyikorogtak. Ezt egész éjjel hallgathattuk volna.

Indulás, 9 óra előtt néhány perccel volt. A part mellett vezető kerékpárúton mentünk, (a másik út a dombon vezet) a már megszokott szőlőültetvények között, egészen Mörbisch-ig. A főtéren keresztül vezet út, ami egy meredek emelkedőbe torkollik és egészen a határig vezet. Rövid formális útlevél ellenőrzés, néhány kisebb nagyobb bukkanó, és máris elérkeztünk a Fertőrákosi útelágazáshoz. Balra fordulva Balf felé vettük az irányt. Ez a szakasz egy hosszú lejtővel indul, és végig a gyér forgalmú és rossz minőségű közúton vezet Balfig, váltakozó, hol lejtős, hol emelkedős szakaszokkal.

Határozottan érzékelni, hogy egy másik országban járunk. Ott, ahol nem fontosak a kerékpáros kirándulók. Balf után elkezdődik a kerékpárút. Néhol nagyon jó szakaszokkal, néhol pedig a fák gyökerei által felpúposított részekkel, ahol alig lehet közlekedni. Sorra hagytuk magunk mögött a falvakat. Említésre méltó talán csak Hegykő. Rendezett faluképével, a gyógyfürdőjével és kempingjével tűnve ki a többi közül. A Fertőszéplakon található Falumúzeum előtt vezet el az út. Pihenésképpen érdemes megnézni. Innen már csak egy ugrás volt a fertődi kemping, ahova 14 óra körül megérkeztünk. Még három óra autózás várt ránk, mire Budapestre értünk nem sokkal 18 óra előtt.

Az út tapasztalatait összegezve, megállapítható, hogy a sógoréknál még mindig jobb kerékpározni. Még mindig maradt olyan rész ami kimaradt a Fertő tavi kirándulásból. Érdemes kitérőt tenni majd egyszer, Seewinkelhez, Eisenstadtba, Halbturmba, Frauekirchenbe, az úgynevezett Kulturradwegre.